Egy középkorú páciens jelentkezett a teljes felső fogatlanságának kezelésére egy neves fogászati klinikán. A klinika – melynek fő profilja a fogászati implantáció – elsődleges kezelési stratégiának az arcüreg műtéttel kombinált csontpótlást majd gyógyulást követően implantátumokkal történő fogpótlást javasolta a páciensnek. A magas ár ellenére a páciens elfogadta a kezelési tervet.
Fontos tudni a páciensről, hogy erős dohányos. A dohányzás a fogászati beavatkozások egyik legnagyobb kockázati tényezője. Lényegesen nagyobb rizikót jelent a fogászati csontpótlásra és az implantációra vonatkozóan. A dohányzás miatt a gyógyulási idő is hosszabb lehet, és a beavatkozások utáni szövődmények kockázata is jelentősen magasabb. Azonban a páciens kezelőorvosa nem vette figyelembe ezt és nem is adott erről megfelelő tájékoztatást a páciensnek. A beavatkozást követően a műtéti terület elfertőződött, és szövődményként hónapokig tartó arcüreggyulladást és csonthártya-gyulladást okozott a páciensnek. A gyógyulási idő alatt, ami egy évig tartott, a beteg korlátozott életet tudott élni. Nehezített volt a táplálkozása, nem tudott kommunikálni és nagyon korlátozottan tudott emberek közé menni.
Az eset alapján fontos megérteni, hogy a dohányzás jelentős hatással lehet a fogászati beavatkozásokra és a gyógyulásra. Lehet a pácienst is „hibásnak” tekinteni, de a kezelést végző orvosoknak nagyon fontos felmérni a beteg dohányzási szokásait, és a beavatkozás előtt részletesen tájékoztatni kell a betegeket a kockázatokról és a lehetséges szövődményekről. Erre valójában azért van szükség, mert a páciens csak akkor adhatja a beleegyezését a beavatkozáshoz, ha minden releváns információ birtokában van. Az ilyen típusú beavatkozások előtt fontos figyelembe venni a páciens általános egészségi állapotát és szokásait is. A fogorvosoknak alaposan át kell gondolniuk a kockázatokat, mielőtt bármilyen beavatkozást végeznek, és az esetleges szövődmények megelőzése érdekében a kezelést személyre kell szabni. Ebben a konkrét esetben a kezelőorvosnak inkább egy biztonságosabb, csontpótlás nélküli megoldást kellett volna ajánlani a páciensnek, ami kevesebb kockázattal jár.
A történtek miatt a páciens igazságügyi fogorvosi szakértő segítségével indított polgári peres eljárást a kezelőorvosa ellen. A bíróság ítélete alapján a fogorvosi műhiba (hanyag gondatlanság) miatt a páciens sok millió forint kártérítést kapott. Az igazságügyi szakértői vizsgálat megállapította, hogy a kezelőorvos hibásan nem vette figyelembe a páciens dohányzási szokásait, és nem adott megfelelő tájékoztatást a beavatkozás kockázatairól, valamint nem ajánlott ki a páciensek kisebb rizikóval járó megoldást.
Ha Ön is elégedetlen volt fogászati kezelésével, és úgy érzi, szakértő bevonása szükséges az ügy rendezéséhez, vegye fel velünk a kapcsolatot!